Nagyban minden szebb - élet 6x8-ban

Már jópár tekercs film előhívásán túlestem, és itthon felmerült az igény, hogy legyen végre valami igazi, kézzelfogható látszatja is a Kovácsúrnál ellógott időnek. Így hát lett...

Idén is túléltük a karácsonyt, és vele együtt a kötelező gasztronómiai ámokfutást, zsír- és cukortúladagolást. És még hasznos ajándék is lapult a fa alatt.

Első közös külföldi utunkon is túl vagyunk. Audi A4/S4 bemutató volt Lisszabon környékén, és mivel átszállás nélkül repültünk, megkockáztattam, hogy elviszem magammal világot látni a Gólemet is. Persze semmi nem ment könnyen...

Miután én már alaposan feltúrtam az internetet egy nyamvadt Fuji prospektusért, így úgy gondoltam, nem lehet baj, ha itt is megvannak ezek a képek. Sajnos az okosság németül van, de minimális nyelvtudással dekódolható a mondanivaló. (A képek kattintásra, nagyobb méretben letöltődnek)

LEGO összerakási segédlet:

Amíg a füstös belű 680III-ast gyógyítják, lett nálam egy 680IIIS-es változat. A típusjelzés utáni "S" annyit jelent, hogy szegény gépet megfosztották attól a képességétől, hogy a rábiggyesztett objektívet emelje, döntse, forgassa ide-oda. Különben pont ugyanolyan, mint a másik. Elvittük kipróbálni. 

Jó szerelőt találni nem könnyű feladat. Pláne, ha olyan géppel a kezünkben tesszük ezt, amely már a puszta méretével is halálra rémiszti a szakembert. Onnan ide, innen oda túrák a fővárosban.

A nagyobbik reproduktum ma rákapott a fényképezőgép-buzerálás ízére. Teker, forgat, kukucskál. Aggasztó jelek...

Amíg nincs saját készítésű videó a Gólemről, addig ezzel érdemes vigasztalódni. Nem túl pörgős, látszólag a jóember nem is nagyon tudja, hogy mikor mi és miért történik, de szépen körbeforgatja, megmutatja majdnem mindenét a gépnek. Sajnos túl sok videó nem található a Gólemről a Youtube-on, de ezen majd igyekszem változtatni. Kitartás!

 Végre befutott Kanadából a nagy, és nehéz csomag. Hosszú volt az út, kis híján egy hónapot utazott a fényképezőgép, de így legalább nem kellett egy kisebb vagyon elkölteni postaköltségre. Csak egy felet. Reggel már korán beballagtam az Orczy térre, túltettem magam a "kettes ablak, ötös ablak, négyes ablak, mér' ide jön, mondtam, hogy hetes" kezdetű tragikomédián, kiperkáltam egy szakajtóra való vámot, áfát, meg ugye a posta extra sarcát is, amiért megmozdították a seggüket. De semmi nem érdekelt, hiszen a kezemben volt a DOBOZ. Benne pedig egy Fuji GX680III-as fényképezőgép váz, hátfal, kompendium, és egy szögkereső. 

 Eljött ez a nap is. Némi levelezés, telefonálgatás után sikerült egy eBayen meghirdetett GX680III-ast élőben is látni, megtapogatni. Valami csoda folytán magyar figura árulta, és jó fej lévén elcipelte magával egy rövid ismerkedés erejéig.

És igen, befutott a rendszer első, nem is annyira nélkülözhetetlen darabja, egy nyolc centiméteres sínhosszabbító. Közelfényképezésnél nagy hasznát veszem majd.

"Vegyél egy filléres Ljubitelt, aztán majd meglátjuk!" - szólt lassan egy éve Kovács doktor, aki galád módon elvezetett a középformátumú világ ragadós mocsarának szélére, majd egy laza gyomorrúgással bependerített a dágványba.

Mióta 2003 januárjában megvettük az első digitális tükörreflexes Canont - a mindössze hat megapixeles D60-as akkor egy kisebb vagyonba került - nem nagyon fényképeztem filmre. Aztán tavaly vettem egy tekercs kisfilmet, kölcsönkértem egy EOS30-as vázat - néhány objektívemet még tudtam is vele használni - aztán elkattintgattam a harminchat kockát. És megtetszett a dolog.

Vér, veríték és könnyek. Élet egy ritka, középformátumú fényképezőgép-dinoszaurusszal, amely valószínűleg a világ legnagyobb és legnehezebb tükörreflexes szerkezete. 
 
 Bazinagy, dögnehéz, de cserébe többféle képméretet tud - 645, 6x6, 6x7, 6x8, van hozzá Polaroid hátfal, és remek minőségű objektíveket gyártottak hozzá a japánok.

Fuji GX680, GX680II, GX680III, GX680IIIS. Mit is jelentenek ezek, és mi a különbség a különböző megnevezésű gépek között? Katt, és minden kiderül...

 Bár a GX680-asnak három generációja is volt, ez ránézésre mégis alig látszik a gépek külsején. Míg az I-es és II-es változatokon szinte semmi nem árulkodik a váltásról, addig az utolsó modellt (1998-2007 között gyártották) már bárki könnyen felismerheti. A szebb, modernebb külső mellett a funkciók is alaposan kibővültek, és a korábbi, egyszerű LED-es kijelzőt okosabb, kék háttérvilágítású LCD-s váltotta.

Az új, IIIN jelű hátfalak már különféle, az alap 6x8 centis képtől eltérő képméretet is tudnak készíteni. Ezt a hátfalba pattintható maszkokkal lehet beállítani, így 645-ös, 6x6-os, és 6x7-es méretben is lehet vele fotózni. Értelemszerűen a hátfal felismeri a belehelyezett maszkot, és eszerint kezeli a filmet is. A maszkokkal megegyező méretű segédvonalakkal ellátott mattüveget is lehet kapni, de fényképezni simán lehet a spéci üvegek nélkül is, csak a kép komponálása igényel némi plusz rutint.

Balra a 645-ös, jobbra a 6x6-os méretű bepattintható maszk. 

Szintén a hármas szériában jelent meg az adatok filmre rögzítésének lehetősége is. A hátfalon beállíthatjuk, hogy a dátum, idő, expozíciós adatok közül mi kerüljön mikroszkopikus betűmérettel a film szélére, a képen kívülre. Persze ha akarjuk, mindet ráírathatjuk a géppel, korlátozás egyedül a 645-ös méretnél van, ott ugyanis nem férne ki az összes adat a rendelkezésre álló 4,5 centiméterre. 

Felirat a film szélén. Dátum: 2012 2 28, idő:16:25, rekesz:f22, zárseb.: 1/400sec

Változott a váz táplálása is, a korábbi 7,2 voltos feszültséggel működő NiCd akksik helyett 9 voltot igényel a váz, de nem gyári akksi, hanem három darab, aránylag drágaCR123A-s elem kell a legmodernebb GX680-asba. Szerencsére gyártottak hozzá olyan elemtartót is, amelybe hat darab AA-s elemet is bele lehet tenni. Ezt a dobozt a gép oldalára kell felszerelni, egy műanyag díszburkolat eltávolítása után. A hat darab AA-s elemmel hosszú ideig, gazdaságosan működtethető a gép. 

Jóval olcsóbb AA-s elemekkel, vagy akksikkal üzemeltetni a Fuji-t

Okosodott a képszámláló is, az előző modellektől eltérően a hátfal nemcsak a saját és a váz futásteljesítményét képes megmutatni, hanem az objektívét is. (Csak az újabb, GXM-jelzésűekét.) A kijelzés 100-as egységekben történik. 

Ez most az objektív "futásteljesítménye". Mindössze 2600 kép készült vele.

Marginális jelentősége van, de az új 680-ashoz már csak egyféle hátfal kapható, amely kétféle, 120-as és 220-as filmkazettát is fogad, míg a régebbi változatokhoz külön-külön hátfal kellett. Manapság már egyszerűbb a helyzet, amióta a 220-as film kihalt, ez nem bonyolítja a Fujista életét.

 Van olyan apróság is, amiben visszalépett a Fuji a modellfrissítésnél. Ez pedig a különféle beállító gombok kivitele. Míg a régebbi modellen masszív, műanyagból öntött tekerentyűk voltak, addig a III-as változat jó fogású, tapadós gumiperemet kapott a műanyag vázra. Ami sajnos az idő során hajlamos lelazulni, így érdemes valami ragasztóval odapöttyinteni a helyére. Csak ugye nem mindegy, milyennel.

 GX680IIIS

 Van még egy könnyebb, egyszerűbb változata is a kamerának, ez pedig GX680S névre hallgat. Az "S" ebben az esetben nem további tudást, hanem visszalépést jelent, ugyanis ezek a gépek nem rendelkeznek a GX680-as egyik legérdekesebb tulajdonságával, a különféle objektív döntögető, tologató mechanikával. Cserébe kisebb, és valamivel - kb. 35 dekával - könnyebb is a váz. 

És végül a kedvencem: a III-asra illesztettek gyári nyakpánt-csatlakozót is. Szeretnék egy ilyennel a nyakamban órákat bolyongani Lisszabon belvárosában...

Szerző:Földes Attila