Amíg a füstös belű 680III-ast gyógyítják, lett nálam egy 680IIIS-es változat. A típusjelzés utáni "S" annyit jelent, hogy szegény gépet megfosztották attól a képességétől, hogy a rábiggyesztett objektívet emelje, döntse, forgassa ide-oda. Különben pont ugyanolyan, mint a másik. Elvittük kipróbálni.
Kovács úr állta a szavát, hiszen amikor megtudta, hogy megvan a Gólem, első felindultságában azt találta mondani, hogy az első tekercs filmet ő adja majd a masinához. Így is lett. Egy tikkasztó, forró délutánon indultunk el a mázsányi géppel, állvánnyal, fénymérővel, hogy valami az alkalomhoz illő helyen elpufogtassuk az első, már nem olcsó Foma, hanem tisztességes Ilford tekercset. Több ötlet után végül a Dunakeszi Auchan mögötti, világtól elzárt tavas rész lett a kiválasztott helyszín. Különösebb célunk nem volt, csak szerettük volna kipróbálni a gépet.
Nyakig érő susnyásban parádéznak a lápifényképészek. Lili lőtt le minket.
Hamar kiderült, hogy a Gólemmel fényképezés nem a kapkodó idegbetegek sportja. A szett felépítése, állványra rögzítése nem is tartott vészesen sokáig, de aztán jött a komponálás, hümmögés, vita, átköltözés, fénymérés, zónarendszer felfirkantása egy lapra, és a többi kellemes, időt rabló elfoglaltság. Ami ugye mind szükséges, mielőtt egy szempillantásnyi idő alatt a fény átrohan az objektíven. Aztán szép lassan, de végül csak elfogyott a tekercs, amelyre meglepetésünkre kilenc képet sikerült rázsúfolni. (Elméletileg nyolc fér rá.)
Gyors hazavezetés - szerencsénkre a félig-meddig tilosban hagyott kocsival sem történt semmi baj - majd elő is hívtuk a filmet. Aztán beszkenneltük. A kamera prímán működik, a képe remek, már csak méltó témát kell találni, illetve ráérezni az objektívtologatásra. Persze ezt majd csak az "S" nélküli változattal.
