Még nyár elején esett meg, hogy egy másik Gólem tulajdonossal elmentünk, hogy közösen csináljunk pár képet a gépeinkkel. A minap végre az akkor készült képeket is előhívattam.
Bár főleg fekete fehér nyersanyagra szeretek fényképezni - és Kovács úr laborjában magam előhívni - de mindig is vonzott a színes dia. Korábban már egy tekercs 400-as Provia-t ellőttem, de valamiért az 50-es Velvia is bizgerélte a fantáziámat, a maga valószínűtlen, meseszerű színeivel.
Szóval két 680-as Fujival, állványokkal, és minden más kiegészítővel vágtunk neki a kies Újpesti vasúti hídnak. Fotós pajtásom színes negatívot tett a gépbe, én pedig a diával próbálkoztam. A hídon hamar kiderült, hogy ezen a napon az 50-es dia, és a 300-as tele páros nem feltétlenül okos választás, mert veszettül fújt a szél, csak úgy ingott a gép a masszív statívon is. Ugyan a hídon pályafelújítás miatt vonat már akkor sem járt , de középtájon még így is meg-megremegtették a túloldalon csapatokban érkező bringások, robogósok. Nem is tudom, miért kattogtattam el a képeket, mert szinte biztos voltam benne, hogy ebből nem sül ki semmi jó, az 1/15-öd, 1/30-ados zársebességekkel. Aztán amikor elhoztam a Lab4art-tól az elkészült képeket, majd szkennelés után megnéztem őket, nem is tűnt gázosnak a végeredmény.
Mindkét kép a 300 mm-es objektívvel készült, ugyanonnan, alig pár perc különbséggel. Egyik jól megdöntött objektívvel, a másik normál állásban. A képekre kattintva nagyobban is megnézhetők:
Akár egy terepasztalon lévő, apró makett. A legviccesebbek a kicsike emberek.
A következő pár kép szintén egy helyről, de kétféle objektívvel készült. A leghosszabb 300-assal, illetve a legszélesebb 50-essel:
Ez pedig csak úgy, mert színes hajók pihentek a vízen:
