Néhány kocka dia bedigitalizálódott a minap. Aztán belefáradva az ismeretlen terepnek számító színkorrekcióba, Kovács úrral behúztunk egy saccra kiválasztott fekete-fehér negatívkockát is. Ez az. Bár manók nincsenek elrejtve rajta, azért mégis érdemes ide-oda belenagyítani, vannak a képnek izgalmas részei.
A képet egy helyi arborétumban lőttük, ahová éppen csak bekukkantani volt időnk. Délelőtt az idő még párás volt, a nap csak itt-ott tudott átfurakodni a ködön, így nem voltak ideálisak a fények. Meg ugye a hülye reptéri biztonsági-hisztéria miatt a több kilós, masszív állvány sem volt nálam, így a masinát a girbe-gurba gyökereken próbáltam egyensúlyozni, 1/2 illetve 1 másodperces záridők mellett. Nem volt könnyű, de a végeredmény szerintem mégis klassz lett, eltekintve attól, hogy kicsit ferde a horizont.
A kockát a Kovács úrnál szocialista megőrzésen lévő Canoscan 9950F-es géppel szkenneltük, a nyersanyag pedig a megszokott, olcsó Foma 100-as film volt. Nem rossz film ez, csak ne pöndörödne olyan veszettül, amikor a kretén filmkeretbe próbálom meg beleimádkozni...
Katt a képre, akkor megnyílik olyan galériában is, ahol lehet nagyítani is. (Jobbra lent, kis nagyító.)