Ugyan szeretem külföldre cipelni a Gólemet, de sajnos egyre ritkábban vállalom be az utaztatását. Leginkább a kretén reptéri ellenőrzéseket utálom, amikor attól függően kell visszaballagnom a check-in pulthoz és feladni az állványt, hogy éppen milyen kedve van a daliás biztonságos embernek. Korrekt, mérhető dolgokon alapuló szabály persze nincs arról, hogy a 42 centis állvány még mehet, de a 43 már nem. Vagy a 3 kg-os belefér, a 3,1 már nem. Ez görénység.
Így érthető, hogy inkább a kis, 645-ös Fujit viszem magammal világot látni, ahhoz nem kell állvány, sem óriási táska.
(A repülőtéren feladással az a baj, hogy általában 1-2, legfeljebb 3 napos utakra hívnak minket, amit a gyors, és biztos átszállások, minimális várakozási idők miatt szigorúan kézipoggyásszal tudunk le. Csomagot ilyenkor csak a megrögzött piperkőcök adnak fel - hogy legyen alkalomhoz illő cipőjük, öltönyük, bajuszkötőjük - de én egyáltalán nem vagyok ilyen.)
Legutóbb viszont autóval közelítettük meg a Chevrolet Trax bemutató helyszínét, így bátran bepakolhattam a csomagtartóba az összes kacatomat, állványostul. Lett is fénykép, nem kevés. Persze a többé kevésbé kötött program alól nem kaptam felmentést, de szorgosan vittem mindenfelé a gépet. Hála a Chevroletnek, a munka mellé még beillesztettek némi szabadidős szájtátást is, méghozzá elég impozáns helyszínen, a Krka Nemzeti Parkban.
Alább pár ott készült kép következik, a digitális változatok, ahol épp hülyét csinálok magamból a mázsányi géppel, Lővei Gergő képei - köszönet értük -, aki az Autó Motor koszorús szerzője.
És akkor még pár felvétel:
Bónusztrekk: Aki idáig legörgetett, az jutalomból nagyobban is megnézheti ezeket, itt ni!
Szerző:Földes Attila