Pár napja találtam az eBayen egy remek vételnek tűnő, egész jó fényerejű 180-as objektívet a Fujira. Leütöttem, kifizettem, és most várom. Pedig már régóta Budapesten van... Figyelem, hőbörgés következik.
Az üzlet részével nem volt semmi baj, a sikeres licit után, szokás szerint pár percen belül kifizettem az objektívet, az eladó pedig elballagott Japánban a postára és útjára indította a csomagot. Ez február 14-én történt, nemsokkal délután öt előtt. A pakkot megnézte az ottani vámhivatal, feldobták egy repülőre. Végül a feladástól számított nem egész 43 óra alatt meg is érkezett Budapestre. (16-án, kicsivel dél előtt)
Az objektív a magyar határtól állóra fékezett
Ma 22-e van, és a csomag még mindig a kiváló magyar vámon fekszik. A posta nyomkövetése szerint vámkezelésre vár. Gratulálok...
(Csak halkan jegyzem meg, hogy remélem nem erről a blogról vették az ötletet, hogy az eddig Japánból csesztetés nélkül megérkező csomagokra ezután hetekre rátelepedjenek.)