Nem csalódtam. A Mágus pár hét heroikus küzdelem után életre keltette a Gólemet. Csak egy donort kellett keresni...
A biciklitároló mélyén, egy csendes délelőttön végre felsírt a Gólem. Igaz, sírni - hibaüzenete formájában - eddig is tudott, de ez végre egészséges, rendes hang. Csattan a tükör, dolgozik a zár, minden működik, ahogy kell. Pábáám.
Telefonos egyeztetés után izgatottan léptem be a zugszervizbe, ahol a széken, szomorúan feküdt a gép. De már elméletileg készen, kipróbálva várta, hogy hazavigyem. De a főpróba még hátra volt. Elemek be, bekapcs, majd megpróbáltam exponálni, de semmi. Szinte elsírtam magam, amikor kiderült, hogy a sok próbától totál lemerültek a külső elemtartóban dolgozó AA-s elemek. Futás a szemközti barkácsboltba hat darab elemért, majd új próba. Ekkor már minden tökéletesen működött. Tükörfelcsapás, hosszú expó, sorozatkép, minden variációt végigvettünk, és a Gólem szépen tette a dolgát. (Ekkor még nem tudtam, hogy másnap ismét itt leszünk a Mágusnál.)
Diagnózis:
Persze miután rendesen kiörvendeztem magam, engem is az érdekelt, hogy mi a ráktól romlott el egy legendásan strapabíró, elpusztíthatatlan szerkezet. Egy apró, jelentéktelen kis basz tette tönkre az egyik nyomtatott áramkört, egész pontosan egy gyíkfingnyi kis anya, ami gondolt egyet, és gaz módon letekeredett a helyéről, hogy aztán pontosan egy IC láb-párjára hullva zárlatot, füstöt, majd szomorúságot okozzon. Sajnos eddig semelyik tudóshajlamú ismerősöm nem tudta felderíteni, hogy miféle IC-t is kellene kicserélni, pedig talán még menthető lenne ez az áramkör is.
Pirossal megjelöltem a bűnöst
Otthon felkerült a Polaroid hátfal, gondoltam megünneplem a gyermek hazajöttét, majd rádugtam a távkioldót is. Aztán amikor ellőttem volna a képet, semmi nem történt. Kezdett rémesen bosszantóvá válni ez a "jó - nem jó - jó - nem jó - jó" játék, de nem volt más választásom, másnap reggel ismét a szerelőnél kezdtem. A Mágus volt annyira emberbarát, hogy nem tette félre a csomagot, hogy majd ránéz, hanem szétkapta, tanakodott pár másodpercig, majd lehúzott két kábelt, felcserélte őket, majd megjavult a távkioldó-probléma is. A tréfás kedvű japán mérnökök az ellenség megtévesztésére egy kis logikai csavart vittek a rendszerbe, amit még ennyi év tapasztalattal is be lehetett nyalni. De már ez is a múlté. Úgyhogy most végre tényleg minden működik rajta.
Aki tudja mi füstölt el benne, vagy esetleg meg is tudja javítani, az jelentkezzen bátran!
Közben feltűnt a kanadai eladó is, azzal az ötlettel, hogy ha már ennyi bajom van a géppel - megírtam neki is a kalandjaimat -,de mégsem akarom visszaküldeni, akkor a kellemetlenségeim miatt visszaküld 200 dollárt a vételárból, ha ez nekem is megfelel. Megfelelt. :)
Frissítés:
Közkívánatra - meg persze önös érdekből is - íme néhány további kép a beteg testrészről: