Mint ahogy az egy igazán személyre szabható géptől jogosan elvárható, a GX680-ashoz is többféle kereső használható. Kattintás után megnézzük, melyik hogyan fest, miben jó, miben gyengébb, és hogy melyik mikor hasznos igazán.
Összesen háromféle keresőn keresztül végezhetjük a Gólemmel, a fényképezés egyik legfontosabb mozzanatát, a fénykép megkomponálását. Kezdjük a legismertebbel, a mezei kihajtható keresővel, amellyel a leggyakrabban találkozhatunk. Ha GX680-as vásárlásra adjuk a fejünket, jó eséllyel ilyen keresővel érkezik a gép. Használata nem nagy boszorkányság, mindössze a fedelet kell megemelni, előrehúzni, és az árnyékoló máris "felépült". Ezzel már napfénynél is tisztán látszik a mattüvegre vetített kép.
Az alap-kereső, üzemi állásban
Ha a "kémény" első oldalának tetejénél kotorászunk ujjunkkal, akkor apró pöcökre akadunk, amelyet jobbra elhúzva, fedél csapódik az egész hóbelevanc tetejére, amelynek közepén méretes nagyító van. (Cserélhető, és különféle dioptriájú is kapható belőle) A nagyító a mattüveg közepét mutatja, a pontosabb élességállításhoz.
Nagyító a helyén, de nagyban sajnos csak a kép közepét mutatja
Amit szeretünk benne, hogy könnyű, összecsukható, minimális helyet foglal. Hátránya, hogy nem oldalhelyes képet mutat - bár ez minden hasonló gépben így van, a Ljubiteltől egészen a Mamiya C330-ig - ami némi gyakorlat után és kitartó statívcipeléssel már egyáltalán nem zavaró. A legtöbb hasonló keresőben ugyanígy van kihajtható nagyító, de azt ne feledjük, hogy a GX680-as objektívje emelhető, eltolható és döntögethető. Így ha precíz élességállításra vágyunk, akkor valami másra lesz szükségünk.
A mozgatható nagyítós keresőre. Felépítésében nagyon hasonlít az előző szerkezetre, de itt a négyszeres nagyítást adó kukucskáló mozgatható - egymáson elcsúszó fémlemezek árnyékolnak ilyenkor - így az objektívdöntögetést követően minden sarokba be tudunk nézni, hogy az éles-e, amit akarunk.
Sok helyet foglal, de ha objektív-döntögetésre, -tologatásra adjuk a fejünket, ilyet muszáj venni
Hátránya, hogy plusz pénzt kell érte adni, és aránylag termetes szerkezet, nehéz neki helyet találni a táskában. De megéri a pénzt és a cipelést is, hiszen sokkal élvezhetőbb képet ad az alapváltozatnál.
Előre billentve az egész mattüveg látszik benne, így könnyebb komponálni, majd a fedelet lehajtva jöhet az élességállítással pepecselés.
Egymáson elcsúszó fémlemezek segítségével mozog a nagyító
Felnyitva könnyebb a komponálás
A 4x-es nagyítású, dioptriakorrekciós nagyítóval a mattüveg minden szegletébe be lehet nézni
Ha oldalhelyes képre vágyunk, akkor a prizmás keresőt válasszuk. Kétféle kivitel van belőle, egy régebbi, kevésbé formatervezett szögletes, valamint egy csinosabb vonalakkal rendelkező újabb. Ugyanazt tudják.
Oldalhelyes képet ad, és hátulról kell belenézni
Legnagyobb előnye, hogy ami a valóságban jobbra van, az a keresőben is jobbra lesz. Illetve az is jól jöhet néha, - ha magasra kell emelni a gépet - hogy segítségével nem felülről kell a keresőbe nézni, hanem olyan fényképezőgép-szerűen, hátulról. Hátránya, hogy ez is akkora, mint egy biciklinyereg.
Egyszerű szerzet, de mindent tud, amit kell
Használat után a műanyag kupak védi meg az üveget a karcolódásoktól
Csinos kis zsákocska is jár hozzá
Extra keresők nélkül is boldogulunk, csak egy mattüvegre helyezhető nagyítóra és egy fekete lepelre lesz szükségünk. Ilyenkor a gyanútlan szemlélő igazi fotográfusnak hisz majd minket.
Kimaradt a bemutatásból a fénymérős kereső, mivel ilyenem nincs. :) Valószínűleg nem is lesz, hiszen egy aránylag buta darab kapható csupán - illetve kétféle, fentről vagy hátulról belenézős - amely működés tekintetében valahol a szpot és a középre súlyozott között van. Így konkrétan nem sok haszna van, de a kézi szpotmérőt amúgy is mindig magunkkal visszük, hiszen ő az egyik legjobb barátunk.