Pár bejegyzéssel korábban már írtam, hogy mindig is vonzott a szélesvásznú képformátum. Nézegettem is temérdek 6x17-es Fujit, Linhof-ot, illetve a valamivel olcsóbb Gaoersi gépeket is, de ezek még mindig jóval a fájdalomküszöbön túli árcédulával kellették magukat. Aztán jött az ötlet, csinálni kéne valami hasonlót. Szerencsére az internet tele van szimpatikus idiótákkal, így hamar megtaláltam a receptet, amely így kezdődik: végy egy Holga Pan 120-as vázat, és egy fűrészt...

Folytatás kattintás után!

A lista aztán folytatódik - nálam is gyűlnek az alkatrészek - de a legnagyobb hozzávaló talán megérdemel egy próbát, mielőtt kibelezem. A kíváncsiságon túl praktikus okai is vannak egy ilyen kipróbálásnak, hiszen a bizonytalan műanyaggép nem tűnt sem fényzárónak, és a filmkezelésével kapcsolatban is voltak aggályaim. Szerencsére ezek alaptalannak bizonyultak.

De nézzük, mit hozott a postás!

Olcsó papírdobozban a játékkamera

Egyszerű kartondobozba csomagolva futott be a fényképezőgép, természetesen Kínából. A vámon persze felnyitották, gondolom elszörnyedtek azon, amit láttak, így nem kételkedtek tovább a dobozra írt "toy camera" feliratban, gyorsan tovább is engedték. A csomagolásban a gép mellé egy használhatatlan vállpántot és igazi, érthető angollal írt használati utasítást is mellékeltek. 

A gép maga elképesztően könnyű - 250g - tényleg játéknak tűnik. Teljes egészében rideg, merev műanyagból van, csak elvétve látni rajta fémalkatrészeket. 

Könnyű és nagyon műanyag

Elöl 90mm-es, optikai lencsének nevezett műanyag valami díszlik, fent dupla vakupapucs, vízszintező libella, a filmtovábbító tekerőgombja, és az egyszerű kereső látható. Az exponálógomb idétlen, elérhetetlen helyre, oldalra került.

Egyszerre két vakut is el tud lőni

Apró, de roppant hasznos figyelmesség a szintezőlibella.

Állványmenet alul

Az alsó állványmenet létszükséglet, hiszen kézből képtelenség úgy fényképezni vele, hogy exponálás közben ne mozduljon el az egész, rosszul kiegyensúlyozott hóbelevanc. Mellesleg a 6x12-es képméretnél már a vízszintezés is elkerülhetetlen. Szerintem.

Élesség- és rekeszbeállítás

Bár a mellékelt tájékoztató szerint fix-fókuszú a szerkezet, a lencsét mégis lehet tekergetni. Kissé nehezen mozog, de portréállástól - ~1,5m - egészen a végtelenig lehet beállítani az élességet. A keresőben persze ebből semmit nem látunk, így muszáj megsaccolni, milyen messze lehet a téma. Az oldalra mozgatható kapcsoló a blendét állítja, van napsütéses és borult időre való is. Valójában ilyenkor csupán egy az alapállásnál kisebb kerek lyukkal bíró fémlemez ugrik be a lencse mögé. 

Normál és B-idő

A blendéről semmi információ nem található a leírásban, csupán annyi, hogy napos időben a szűkebb, felhősben a nagyobbat használjuk. Köszönjük. A zársebességről azonban már kapunk adatot, állítólag 1/100-as másodperces expót tud a rémesen egyszerű zár. Néhány fórumot átbújva kiderül, hogy volt aki ezt meg is mérte, de elég nagy a tűrés, ez lehet 1/80-ad és 1/125-öd is, időjárástól, kedvtől függően. Szóval a pontos expót el lehet vele felejteni. Klassz dolog, hogy nemcsak a fix zársebességgel, hanem B-idővel is lehet vele fényképezni. Ezt az  üzemmódot az objektív alján lévő kapcsolóval lehet kiválasztani.

Elmés zárszerkezet

A kínaiak hallgatnak a vásárlói igényekre, és gyorsan reagálnak a panaszokra. A korábbi modellek fényes, tükröződő műanyag belsejét mostanra már gyárilag bekenik matt fekete festékkel, így nem kell a vevőnek ezzel a barkácsolással kezdeni, miután megvette a gépet. Kedves gesztus.

A zár maga

Az apró rugó nagyjából 1/100-os zársebességre képes. Itt még zárt állapotban látszik.

Egyszerű rekesz

Nyitott rekesz, szép kör-alakú lyukkal. :)

Cserélhető maszk

Extraként kapható hozzá kisfilmes maszk is. Ilyenkor a film szélén lévő perforációra is fényképez a kamera, ami érdekes lehet. Nekem nem volt rá szükségem. És különben is, kis barkácshajlammal ezt is meg lehet oldani. Ami viszont biztos tuningért kiált, az a filmrögzítő szivacs. Érdemes még egy apró, rugalmas műanyagdarab beragasztásával javítani a filmrögzítés feszességén.

Fedélzár

Na, ettől a részlettől tartottam a leginkább. Nem tűnik túl biztos darabnak, két kis pöckön keresztül tartja a széles, szintén nem túl merev hátfalat és igen könnyen elmozdul a helyéről. Végül nem történt baj, a hátfal egyszer sem esett le a helyéről és fény sem jutott be ebből az irányból a gép belsejébe. Ennek ellenére a jövőben egy falat szigszalaggal biztosan lerögzítem majd. 

Tanács a hátfalon

400-as filmet ajánlanak hozzá, nekem napsütésben a 100-as Fomával sem voltak gondjaim. A jobboldali ablakon követhető a filmfogyás. 

Piros ablak

A 6x6-os gépeknek való számozást látjuk a kis ablakon, de vigyázat, mivel duplaszéles filmre dolgozik a gép, csak a páratlan számoknál exponáljunk. Két kép között szinte végtelennek tűnő idő átcsévélni a 12 centis filmdarabot. 

Filmmel feltöltve

Elég gyorsan elfogyasztja a belé töltött filmet. De végeredmény tényleg érdekes.

Ide is teszek párat, hátha valaki kedvet kap egy ilyen kis szörnyeteghez. A 70 dolláros árat szerintem simán megéri.

Csináltam egy rémes házivideót is, itt a Holga hangjait, mozgó alkatrészeit lehet működés közben is megnézni:

Tudom, sötétek a szélek és csak egy minimális területen éles a kép, de valami érdekes hangulatuk ennek ellenére is van a képeknek. Sajnos többet ezzel nem fogok fényképezni, - ami érdekelt megtudtam, fényzáró a cucc, és a filmet is rendesen viszi - úgyhogy hamarosan kés alá fekszik a beteg, hogy pár nap lelkes barkácsolás után ezzel az orrán ébredjen a mély altatásból.

Nagyobb méretben itt nézhetők meg ugyanezek.